2018-tól jön a céges ügyfélkapu, azaz cégkapu

2018-tól jön a céges ügyfélkapu, azaz cégkapu

Az eddig csak természetes személyek által egyéni döntés vagy szükségszerűség alapján igényelt ügyfélkapu mellett hamarosan a gyakorlatban is találkozhatunk a cégek számára kötelező elektronikus ügyfélkapu, vagy más néven cégkapu intézményével.

A cégtörvény 2017. január elsejétől hatályos módosítása értelmében a cégjegyzéknek valamennyi gazdálkodó szervezet esetében tartalmaznia kell a cég hivatalos elérhetőségét. Ennek nyilvántartása 2018. január elsejétől kötelező, de a már létező gazdálkodó szervezeteknek az elérhetőség bejelentését 2017. augusztus 30-ig kell teljesíteni.

Ezt az elektronikus kapcsolattartásra szolgáló címet vagy a rendelkezési nyilvántartásba, vagy a gazdálkodó szervezetre vonatkozó nyilvántartásba (jellemzően Cégbíróság) kell bejelenteni. Az említett két lehetőség közül a gyakorlatban jelenleg csak a második módszer lehetséges, ugyanis a rendelkezési nyilvántartás pillanatnyilag csak természetes személyek részére érhető el. Ennek kiterjesztése a cégek részére folyamatban van.

De mire is jó ez az új típusú elérhetőség?

Az elképzelések szerint a hivatalos elérhetőség a hivatalos szervekkel való kapcsolattartást fogja szolgálni. 2018-tól többek között az államigazgatási szervek, közigazgatási szervek, helyi önkormányzatok, végrehajtók, közüzemi szolgáltatók kötelesek lesznek meghatározott esetekben az elektronikus ügyintézést biztosítani. Az ilyen formában intézhető dolgok köre kezdetben vélhetően szűk skálán fog mozogni, a folyamatos bővülés azonban prognosztizálható.

A hivatalos elérhetőséggel kapcsolatos követelmények egyelőre csak jogszabályi szinten elérhetőek, a gyakorlati működéshez szükséges infrastruktúra még fejlesztés alatt áll, így konkrét tapasztalatokról is csak később lehet beszélni.

A legfontosabb, hogy ne felejtsük el a bejelentést megtenni 2017. augusztus 30-ig, a továbbiak pedig várhatóan folyamatosan napvilágra kerülnek.

(forrás: ABT Treuhand csoport blogja)

A KDNP most elkészült javaslata alapján a magáncsődöt jelentő családok egy úgynevezett csődgondnokot kapnak

A KDNP most elkészült javaslata alapján a magáncsődöt jelentő családok egy úgynevezett csődgondnokot kapnak, vagyis egy közvetítő kerül az adós és a bank, vagy a szolgáltató közé.

A tervezet szerint a gondnok a meglevő családvédelmi rendszerben működne, és kezelné a családok pénzügyeit: meghatározhatná például, mennyit költhetnek ruhára vagy éppen tanulásra, közben a tartozás törlesztésére is ügyelne. Cserébe a biztos akár meg is tilthatja a családoknak luxuskiadásokat, például nagyértékű nyaralást.

Bagdy Gábor, a KDNP elmondta: a gondnok életviteli tanácsokat ad a családoknak, segít a bankokkal, a hitelezőkkel tárgyalni és az adósság átütemezéséről megállalpodni. "Szerencsés esetben ez a megállapodás oda is vezethet, hogy néhány év törlesztés után a hitelezők az adósság egy részét el is engedik; ez az igazi nagy nyereség és a tiszta lappal indulás lehetőségét nyitja meg"- mondta az alelnök.

A KDNP javaslata azoknak a családoknak lehet segítség, akik összegyűlt adósságukat teljes mértékben nem tudják rendezni, de készek arra, hogy minél nagyobb részt visszatörlesszenek.

A magáncsődöt jelentő családoknak nem egyösszegben és nem azonnal kell az adósságukat rendezni, sőt a lakáshitellel rendelkezők akár még saját otthonukban is maradhatnak.

Az, hogy meddig tart a magáncsőd-eljárás, függ majd a lejárt tartozás mértékétől, de akár 15-20 év is lehet. A javaslatról még a nyári szünet előtt dönthet az Országgyűlés. Ha elfogadják, akár már jövő év elejétől működhet a családi csődvédelem.

.Az elképzelés szerint a csődeljárást kezdeményező adósoknak először a hitelezőkkel való egyezségre kell törekedniük. E szakaszban minden olyan adósságátstrukturálás megtörténhetne, amit a hitelezők támogatnak. Ha azonban nincs egyezség, vagy az egyezségben foglalt törlesztést később az adós mégsem teljesíti, a csődeljárás a több éves tartós törlesztési eljárással folytatódna. A második szakaszban az adós vagyona, valamint jövedelme alapján egy törlesztési terv készülne, melyet már nem szükséges a hitelezőknek jóváhagyniuk. A törlesztési terv rendelkezne arról, hogy az adós értékesíthető vagyonának eladásából befolyt, illetve rendes jövedelmét hogyan kell a család létfenntartása, lakhatása és az adósságok törlesztése között felosztani. A tartós törlesztési tervben foglaltak sikeres teljesítése után az adós mentesülne a fennmaradó adósságok alól.

A magáncsődeljárás során segíteni kell a jelzáloghitel törlesztését és ezen keresztül az adós lakásának megőrzését, aminek egy lehetséges módja - amerikai példa alapján -, ha a tartós törlesztési eljárásban az adós jövedelméből – a létfenntartási és rezsiköltségek után – priorizált adósságként elsősorban a jelzáloghitel törlesztése történik meg, a fedezetlen adósságokat pedig csak akkor és olyan mértékben kellene törleszteni, ahogy ezt az adós jövedelme engedi.

"Borzasztóan nehéz beismerni, ha valakinek a kezéből kicsúszott az irányítás. Az embert elfogja a bizonytalanság, nem tudja, mi lesz a következő lépés. Elkezd stresszelni, mert arra számított, hogy egyszer és mindenkorra megkönnyebbül, de ez nem így van. Az első év nagyon kemény, de aztán eljön a nyugalom, és a legjobb az egészben, hogy a hitelezők nem üldöznek többet" - a magáncsődre vonatkozó praktikus információkat összegyűjtő brit honlap, a Piggybankrupt szerkesztője így foglalta össze személyes élményeit, miután néhány évvel ezelőtt ő maga is csődvédelmet kért, ma pedig sorstársainak igyekszik tanácsokat adni.

Késedelmi kamat számítás változás 2013. július 1.-től

2013. július 1-től a gazdálkodó szervezetek közötti szerződések esetében a késedelmi kamat mérték és a számítási mód változik, így ha nem állapodnak meg egyedileg, akkor a törvényes késedelmi kamat mértéke a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat + 8 %. Egyéni ügyfeleknél, amennyiben vállalkozók, ugyanez érvényesül.
Amennyiben nem vállalkozó magánszemély esik késedelembe, akkor a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat a késedelmi kamat az adott teljes félévre.
Ha a számlára írják rá a késedelmi kamatra való hivatkozást, akkor az magánember estében a Ptk. 301. §, vállakozásnál a Ptk. 301/A § szerinti.

Egy új jogintézmény, a behajtási költségátalány is hatályba lép 2013. július 1-től. Ha késedelembe esik a fizető fél, akkor a követelés behajtásával kapcsolatos költségek fedezésére legalább 40 eurónak megfelelő forint összeget kell megfizessen, ami a késedelmi kamat fizetési kötelezettség kezdőnapján érvényes MNB hivatalos deviza-középárfolyamán számítódik, és mely összeg a kártérítésbe beszámít.

A szerződésben késedelmi kamat fizetést kizárni nem lehet, kivétel: ha késedelem esetére kötbérfizetésben állapodnak meg a felek.