A KDNP most elkészült javaslata alapján a magáncsődöt jelentő családok egy úgynevezett csődgondnokot kapnak
A KDNP most elkészült javaslata alapján a magáncsődöt jelentő családok egy úgynevezett csődgondnokot kapnak, vagyis egy közvetítő kerül az adós és a bank, vagy a szolgáltató közé.
A tervezet szerint a gondnok a meglevő családvédelmi rendszerben működne, és kezelné a családok pénzügyeit: meghatározhatná például, mennyit költhetnek ruhára vagy éppen tanulásra, közben a tartozás törlesztésére is ügyelne. Cserébe a biztos akár meg is tilthatja a családoknak luxuskiadásokat, például nagyértékű nyaralást.
Bagdy Gábor, a KDNP elmondta: a gondnok életviteli tanácsokat ad a családoknak, segít a bankokkal, a hitelezőkkel tárgyalni és az adósság átütemezéséről megállalpodni. "Szerencsés esetben ez a megállapodás oda is vezethet, hogy néhány év törlesztés után a hitelezők az adósság egy részét el is engedik; ez az igazi nagy nyereség és a tiszta lappal indulás lehetőségét nyitja meg"- mondta az alelnök.
A KDNP javaslata azoknak a családoknak lehet segítség, akik összegyűlt adósságukat teljes mértékben nem tudják rendezni, de készek arra, hogy minél nagyobb részt visszatörlesszenek.
A magáncsődöt jelentő családoknak nem egyösszegben és nem azonnal kell az adósságukat rendezni, sőt a lakáshitellel rendelkezők akár még saját otthonukban is maradhatnak.
Az, hogy meddig tart a magáncsőd-eljárás, függ majd a lejárt tartozás mértékétől, de akár 15-20 év is lehet. A javaslatról még a nyári szünet előtt dönthet az Országgyűlés. Ha elfogadják, akár már jövő év elejétől működhet a családi csődvédelem.
.Az elképzelés szerint a csődeljárást kezdeményező adósoknak először a hitelezőkkel való egyezségre kell törekedniük. E szakaszban minden olyan adósságátstrukturálás megtörténhetne, amit a hitelezők támogatnak. Ha azonban nincs egyezség, vagy az egyezségben foglalt törlesztést később az adós mégsem teljesíti, a csődeljárás a több éves tartós törlesztési eljárással folytatódna. A második szakaszban az adós vagyona, valamint jövedelme alapján egy törlesztési terv készülne, melyet már nem szükséges a hitelezőknek jóváhagyniuk. A törlesztési terv rendelkezne arról, hogy az adós értékesíthető vagyonának eladásából befolyt, illetve rendes jövedelmét hogyan kell a család létfenntartása, lakhatása és az adósságok törlesztése között felosztani. A tartós törlesztési tervben foglaltak sikeres teljesítése után az adós mentesülne a fennmaradó adósságok alól.
A magáncsődeljárás során segíteni kell a jelzáloghitel törlesztését és ezen keresztül az adós lakásának megőrzését, aminek egy lehetséges módja - amerikai példa alapján -, ha a tartós törlesztési eljárásban az adós jövedelméből – a létfenntartási és rezsiköltségek után – priorizált adósságként elsősorban a jelzáloghitel törlesztése történik meg, a fedezetlen adósságokat pedig csak akkor és olyan mértékben kellene törleszteni, ahogy ezt az adós jövedelme engedi.
"Borzasztóan nehéz beismerni, ha valakinek a kezéből kicsúszott az irányítás. Az embert elfogja a bizonytalanság, nem tudja, mi lesz a következő lépés. Elkezd stresszelni, mert arra számított, hogy egyszer és mindenkorra megkönnyebbül, de ez nem így van. Az első év nagyon kemény, de aztán eljön a nyugalom, és a legjobb az egészben, hogy a hitelezők nem üldöznek többet" - a magáncsődre vonatkozó praktikus információkat összegyűjtő brit honlap, a Piggybankrupt szerkesztője így foglalta össze személyes élményeit, miután néhány évvel ezelőtt ő maga is csődvédelmet kért, ma pedig sorstársainak igyekszik tanácsokat adni.
